A művészet, mint az alkotás tere állandóan vonzott. Azonban sokáig úgy éreztem, hogy nem tudok elegendő időt tölteni ilyen irányú tevékenységben ahhoz, hogy az örömömre és megelégedésemre lehessen. Pontosabban: az,-amit ma már tudok magamról, hogy én mindig mindent csak nagyon komolyan véve, teljes odaadással, hittel tudok csak csinálni. Így sokáig elmaradt mindaz, amire nem szánhattam időt.

    Mivel sokáig csak távolról figyelgettem, mindig raktároztam. Így találkoztam a tűzzománcozással egy iskolai szakkörön. Évekkel később éreztem, most már nem halogathatom tovább, meg kell találnom magamnak azt a területet, ahol akárcsak a magam örömére is, de alkothatok. Ekkor kanyarodtam vissza a tűzzománchoz, megkeresve Szendrei Juditot, az egykori tanítót.

    Úgy éreztem, hogy ez nekem való lenne, ahol, a gondosan előre megtervezett munkát, lépésről-lépésre haladva, különböző rétegek egymásra égetésével hozhatom létre, a színek és formák összhangját keresve.

    Rövidesen elkezdtem grafikával is foglalkozni, ezt mindig is nagyon szerettem. Néhány éven át Szunyoghy András grafikus művésztanár által vezetett szabadiskola, illetve a zebegényi alkotótábor lelkes látogatója voltam.

    A rajz tanulása és gyakorlása nagyban hozzásegít, hogy saját elképzeléseimet valósíthassam meg tűzzománcban. Keresve mindig a témának legmegfelelőbb eljárást, egyre jobban elmélyülve a különböző technikákban.

    Tűzzománc munkáimmal rendszeresen részt veszek kiállításokon, pályázatokon. Ezekben, a Szendrei Judit vezette Tűzvirág Alkotókör munkaközössége is ösztönzőleg hat, továbbá az Újpesti Művészek Társasága is, melynek szintén tagja vagyok.
Munkáimmal már többször voltam díjazott.